Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a rendszerváltás óta nem lehetett olyan alacsony piaci kamatozással forinthitelt felvenni, mint most. Az adatok szerint azonban alig akarja kihasználni ezt a lakosság. A bankbetétek ugyancsak nem örvendenek nagy népszerűségnek, éppen a 2%-ot alig meghaladó átlagkamat miatt. Ami pedig a vállalati hiteleket illeti, a Növekedési Hitelprogram második szakasza eddig nem hozott áttörést. Az MNB pénteken közzétett januári adataiból csemegéztünk.
Újabb rekordok a kamatokban
A Magyar Nemzeti Bank sorozatos kamatcsökkentésének köszönhetően januárban újabb negatív rekordot döntöttek Magyarországon a hitel- és betéti kamatok. Az újonnan felvett lakáshitelek átlagkamata 7,2%-ra, az újonnan lekötött lakossági forintbetéteké pedig 2,2%-ra csökkent.
A lakáshitelek átlagos THM-je januárban 8,1% volt, szemben az egy évvel korábbi 10,5%-kal. A személyi kölcsönöket átlagosan 24,5%-os THM mellett nyújtották a bankok, ami szintén jóval alacsonyabb az egy évvel korábbi 28,1%-nál.
Szépen csökken tehát az újonnan felvehető hitelek kamatszintje, és a kamatszint esése a már korábban folyósított forinthiteleknél is látható. A kamatcsökkentés hatása a devizahiteleknél nem érvényesül: egy meglévő frankalapú lakáshitel kamata ma átlagosan 6,28%, nagyjából annyi, mint egy évvel ezelőtt.
A forintbetétek azok, amelyeknek a kamatszintje a legszorosabban követi az alapkamat mozgását: az éven belül lekötött lakossági forintbetétek átlagkamata januárban már csak 2,24% volt, az éven túl lekötöttekre pedig átlagosan 2,28%-ot fizettek a bankok. Ez még mindig nagyobb az euróbetétek kamatánál.
A hitel és a betét sem népszerű a lakosságnál
A rég nem látott alacsony kamatok ellenére alig vesz fel hitelt a magyar lakosság. Januárban 14 milliárd forintnyi jelzáloghitelt vettünk fel, ebből 12 milliárd forint volt lakáshitel. Alacsony számok ezek, az egy évvel korábbit mégis 35%-kal, illetve 45%-kal múlják felül.
Eközben szorgosan törleszti hiteleit a lakosság: a devizahitelekből 30,1 milliárd forinttal, a forinthitelből pedig 8,9 milliárd forinttal törlesztett többet a lakosság januárban, mint amennyit felvett (nettó tranzakció, szezonális igazítás nélkül).
A lakosság január végén összesen 6985 milliárd forinttal tartozott a bankoknak. Mivel a forint gyengült az év első hónapjában, ez 144 milliárd forinttal nagyobb összeg az egy hónappal korábbinál, a devizahitelek aránya pedig 54,0%-ról 55,1%-ra emelkedett.
Nemcsak a hitelek, a betétek sem örvendenek nagy népszerűségnek továbbra sem, éppen az alacsony kamatszint miatt. Igaz, túlzott betétkivonás nem történt: 28 milliárd forinttal többet vett fel a lakosság, mint amennyit elhelyezett. Valószínűleg a gyenge forintnak köszönhető, hogy a devizabetétekből még többet, nettó 35 milliárd forintot vont ki a lakosság az év első hónapjában.
A háztartások betétállománya január végén éppen tizedével volt kisebb az egy évvel korábbinál: 6905 milliárd forint parkolt a bankoknál. Míg egy éve még csak a betétek 22%-át tartotta a lakosság lekötetlen forintbetétben, ma már döntően az alacsony kamatok miatt 29% ezek aránya.
Vállalatok: döcög a Növekedési Hitelprogram
Ahogy arról a héten beszámoltunk, a Növekedési Hitelprogram második szakaszának indulása óta mindössze 50 milliárd forintnyi hitelt folyósítottak a programon belül a bankok a kis- és középvállalkozások számára. Az elmúlt hónapokban tehát nem ez határozta meg a vállalati hitelezés nagy részét, ami a januári statisztikában is látszik: 147 milliárd forintnyi vállalati forinthitelt folyósítottak a bankok.
A vállalatok továbbra is nettó hiteltörlesztők a lakossághoz hasonlóan. Az elmúlt 12 hónapban a Növekedési Hitelprogram ellenére 172 milliárd forinttal nagyobb összegben törlesztettek hitelt, mint amekkora összegben felvettek (nettó tranzakció, szezonális igazítás nélkül).
A fentiek, illetve az MNB korábbi közlése alapján banki követelésértékesítések, leírások következményeként a vállalatok banki hitelállománya január végén 3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, és 6744 milliárd forinton állt. A betétállomány viszont 9%-os emelkedéssel 4756 milliárd forintra emelkedett. Január hónap egyedileg mindkettő szempontjából (átértékelődési, illetve technikai hatások miatt is) kivételes volt: a hitelállomány nőtt, a betétállomány csökkent.
Építő Simon