Az idei több mint 30 százalékos növekedés után jövőre könnyen elérheti a 180 ezres adásvételi számot is a lakáspiac, bár az árak jelentős, éves 10-15 százalékos növekedési üteme 5-10 százalékra mérséklődhet. Jövőre még inkább előtérbe kerülhetnek a saját célú vásárlások, a befektetők okozta keresleti nyomás valamelyest enyhülhet. Az év végére tartogatott szabályozói változások - az újlakás-áfa csökkentése és az állami támogatások óriási mértékű növelésének terve - jelentősen felbolygatja az új építésű lakások piacát, kihatva a használtlakás-piacra is - derül ki az Otthon Centrum összefoglalójából.
Az idei évben igazolódott, hogy a 2014-ben tapasztalt fellendülés nem csak rövid fellángolás volt a lakáspiacon, hanem egy stabil, több éves növekedési ciklus kezdete. "Az adásvételek száma idén már elérheti a 2008-as év szintjét, 2016-ban pedig már jócskán meghaladva azt, a 180 000 tranzakciót is átlépheti" - mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. - "A lakáspiac egyensúlyi szintje, egy egészséges gazdasági és finanszírozási környezetet feltételezve 170-180 000 tranzakció körül alakul. A következő években ezt a szintet nagy valószínűséggel meg fogja haladni a lakáspiac, a jelenlegi dinamikát figyelembe véve, ami 3-4 éves stabil növekedést vetít előre." Az egyensúlyi szintet valószínűleg a növekedés csillapodásával csak jó pár év múlva, felülről közelítve fogja elérni.
Tavaly és idén is a befektetési vásárlások húzták piacot, a belső fővárosi kerületekben nem ritkán 50 százalék volt a befektetők aránya az összes vásárló közül, de vidéki nagyvárosokban is minimum 10 százalék volt a spekulatív célú vásárlások aránya. Jövőre nagyobb teret kaphatnak a saját célú vásárlások, hiszen a válság éveiben százezres nagyságrendben voltak elhalasztott vásárlások, melyek megvalósulása az előttünk álló években várható. Ezt a növekedési bázist az olcsó lakáshitelek, az állami támogatások is erősíthetik, még akkor is, ha a befektetői hullám a következő évben alábbhagy.
A használtlakás-árak országos szinten a mélypontot jelentő 2013 év végi szintről 15-20 százalékkal nőttek 2015 végére. A fővárosban az egy év alatt elért áremelkedés volt ekkora, 15-20 százalék, ami jól jelzi, hogy az egyes régiók, de még inkább az egyes településtípusok között jelentős eltérések láthatóak. Amíg a fővárosban az árszint már a 2007-es szinten áll, addig a községekben és kisebb városokban csak 5 százalék körüli a növekedés 2013 és 2015 között. A jövőben a fővárosi növekedési ütem csökkenhet, míg a kisebb településeken némileg emelkedhet az árak növekedési üteme, ezzel valamelyest zárva a településtípusok között kinyílt ollót.
A használtlakás szegmens organikus növekedése 2016-ban is folytatódik, de az idei év végén kihirdetett új ÁFA szabályoknak, illetve a támogatási rendszer tervezett változásának köszönhetően az új lakások piaca is berobbanhat jövőre. Az új lakások áfakulcsának 5 százalékra történő csökkenése azt jelenti, hogy a jelenleginél jóval több lakóingatlan fejlesztés indulhat el, hiszen a beruházók megtérülési számításai a pozitív tartományba billenhetnek át. Mindez 2016-ban 5-8 százalékos árcsökkenést jelenthet az új lakások piacán, 2017-ben azonban ismét nőhetnek az árak. Az átadott lakások száma pedig megduplázódhat, az értékesítésre épített lakások száma a 8-9 ezret is elérheti, az újlakás-eladások pedig a 10 ezres határt is átléphetik.
Bár a keresleti oldal már magára talált, az új lakások vásárlása esetén a CSOK keretein belül igényelhető támogatások összegét is jelentősen megemelné az új tervezet. Új lakás vásárlása esetén 10 milliós állami támogatást és 10 milliós kedvezményes hitelt a három vagy több gyereket nevelő szülők vagy családok vehetnek igénybe, ami óriási támogatást jelent. A CSOK támogatást egy és két gyerek esetén is lehet kérni, de akkor csak 600 ezer, illetve 2,6 millió forintot. Az új támogatási rendszerrel kapcsolatban nagyon sok a kérdés, nem ismertek az igénylés feltételei. Az újlakás-piacnak akkor adhat jelentős lökést, ha a támogatási keret kellően nagy ahhoz, hogy sok ezer család újlakás-vásárlását támogassa, és a támogatott vásárlások legalább 15-20 százalékát kitegyék a teljes újlakás-tranzakciószámnak.
Az újlakás-piac jelentős növekedés előtt áll, ami a használtlakás piacra is kihathat. Árcsökkenésre azonban nem kell ez utóbbiban számítani, hiszen ha több ezer új lakás is kerül a piacra jövőre, valamint talál gazdára, a teljes piaci adásvétel számnak így is csak töredékét fogja kitenni ez a mennyiség. Az áfacsökkenés inkább csak a növekedés ütemét mérsékelheti, a teljes használtlakás szegmensben érezhető árcsökkenésre nem kell számítani. A leginkább érintett szegmens az újszerű (5-10 éve épült) lakások lehetnek, innen szivároghat át a legtöbb vevő az új építésű lakások piacára.
A lakáspiac fellendülése töretlen maradhat 2016-ban, de még az azt követő években is. A keresletbővülés jelentős tartalékokkal rendelkezik az elhalasztott vásárlások miatt. Az új lakás szegmens is magára talál, ami beindíthatja a költözési láncot, ahol a családok jobb minőségű lakásokba költöznek tovább, korábbi lakásukat is előrelépő vevőknek adva el. "A lakáspiacon önmagában is jelentős növekedési potenciál van" - mondta el Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. - "A lakáspiac egyik tradicionális motorja, a lakáshitelezés azonban még nem fut teljes gázon, a hitelből vásárlók aránya 20 százalék körüli, ami jócskán elmarad a válság előtti aránytól." A hitelezés bővülése tehát tovább erősítheti a lakáspiaci fellendülést. A jelenlegi kamatkörnyezetben a lakáspiaci, 6-8 százalékos éves hozamok továbbra is nagyon versenyképesek, így a befektetői érdeklődés is fennmaradhat, ha nem is az elmúlt két évben látott szinten, de továbbra is tényező maradhat. A tendenciákat tekintve minden abba az irányba mutat, hogy a lakáspiac a következő 3-4 évben ezen a stabil növekedési pályán tud maradni.
Építő Simon